A földterület mérete az egyik legfontosabb alapvető adata bármely földrajzi objektumnak, legyen szó mezőgazdasági parcelláról, erdőről, természetvédelmi szempontból fontos területről vagy akár egy tóról. A GPS alapú területmérés mára a terepi térképezési, térinformatikai feladatok egyik nélkülözhetetlen és szinte teljesen önálló területévé vált. A legtöbb felhasználót egy valami érdekli: egyszerűen körbe sétálni, vezetni, lovagolni, repülni, hajózni a kerület mentén és gombnyomásra megtudni a területet.

GPS –alapú adatgyűjtésről lévén szó, a területmeghatározást számos tényező befolyásolja

• mérési körülmények: műholdszám, PDOP érték, DGPS korrekció típusa és elérhetősége, GPS vevő
• a felmérendő terület alakja: szabályos vagy szabálytalan alakú-e terület, tartalmaz-e szigetszerű területet vagy esetleg több kis egymás melletti területből ál
• a felmérendő terület környezete: végig lehet-e menni a terület határán vagy azon pl. kerítés van
• emberi tényezők: hogyan tartjuk a vevőt?

A térinformatikai adatgyűjtési céllal végzett GPS területmérési feladatok közös jellemzője, hogy a mérési pontosság a földmérési eszközökkel elérhető centiméteres (milliméteres) pontosság alatt marad. Cserébe viszont egy nagyságrendekkel olcsóbb és egyszerűen használható megoldással a mérés önállóan végezhető.

GPS területmérés lépésről lépésre

1. Helymeghatározás: A GPS területmérés alapja maga a műholdas helymeghatározási technológia segítségével végzett földrajzi pozíciómeghatározás. A feladat elvégzéséhez ma már elérhető áron beszerezhetők olyan Windows alapú kézi számítógépek, amelyek beépített GPS vevővel rendelkeznek. A mobil térképezési feladatoknál az eszközválasztást alapvetően az alkalmazás által megkövetelt pontosság, és a felhasználási körülmények (terepállóság) befolyásolják. A vevőkről általánosságban elmondható, hogy a nagyobb pontosság és a fokozott terepállóság igénye növeli a készülékek árát.

2. Adatgyűjtés és feldolgozás: A GPS vevővel körbejárt terület töréspontjainak földrajzi pozícióból a területmeghatározást a DigiTerra Explorer szoftver végzi. Feldolgozza a vevőből érkező adatokat és elhelyezi az eredményt egy vektoros térképi rétegben, illetve a hozzá tartozó leíró adattáblában.

Területmérési módszerek

A mérés a terület alakjától, körbejárhatóságától, összetettségétől függően különböző területmérési módszerekkel végezhető el:

• Területmérés körbejárással (folyamatos)
• Sarokpontok mérése (töréspont-alapú)
• Határvonallal párhuzamosan, fix távolságban végzett mérés (eltolt nyomvonalú)
• Kombinált (folyamatos + töréspont-alapú mérés alkalmazása egy területre)
• Kivett terület mérése (szigetszerű területek mérése a külső területen belül)

• Az adatgyűjtést számos beépített területmérési módszer segíti
• A területmérés leíró adatainak összegyűjtése egyszerűen testre szabható űrlapok segítségével gyorsítható, automatizálható
• A mérési eredmények a terepen szerkeszthetők (a töréspont pozíció koordinátabevitellel, képernyőn vontatással, GPS vevővel történő újrapozícionálással)
• A DigiTerra Explorer asztali verziójából az adatok letöltését követően azonnal nyomtatható a területmérési jegyzőkönyv és a térkép
• A mérés leíró adatai védhetők a módosításoktól az adatminőség érdekében
• Az adatrögzítésnél a felhasználónak lehetősége van közvetlenül az adott országon belül használt vetületi rendszerben rögzíteni a mérést. Nincs szükség a mérési eredmények vetületi transzformációjára
• A terület, ill. a terület határoló oldal felosztását, újra egyesítését szerkesztő eszközök segítik
• A mérési eredményekből már a terepen előállítható tematikus térkép (pl. területek színezése növényfajok szerint)
• A felmért területek újrafelkeresését GPS navigáció segíti a terepi tájékozódás során

• mezőgazdaság: EU-s területalapú támogatások, ÚMVP célprogramok területmérési feladatai, bérmunka területek ellenőrzése, mezőgazdasági digitális üzemi térkép előállítás
• erdészet: erdősítések, telepítések, vadföldek területmeghatározási feladatai, vadászterület határvonalának beazonosítása, erdőrészletek megosztása
• természet és környezetvédelem, botanika: védett területek lehatárolása, beazonosítása; faj populációterületének meghatározása, élőhelytérképezés, parlagfüves területek térképezése, szemétlerakóhelyek felmérése, környezetvédelmi hatástanulmányok területmérési feladatai
• városgazdálkodás, kertépítés: zöldfelületek térképezése, adatgyűjtés térinformatikai alapú fakataszter létrehozásához
• bányászat (kőbánya és egyéb ásványi anyag (pl. homok, kavics) kitermelés): külszíni kitermelések területmérési feladatai a megbízható nyilvántartás vezetés érdekében
• biztosítási szektor: kockázatbecslés és kárfelmérés (belvíz, vad, tűzkár) a mezőgazdasági terménybiztosításokhoz kapcsolódóan
• vízügy: az átlagos vízmélység ismeretében megmérhető egy terület (pl. mezőgazdasági terület) vízfelhasználása, felmérhetők az árvízzel sújtott területek

A terepi adatgyűjtés során az egyszerűen használható szoftver mellett fontos szempont az is, hogy a kézi számítógép alkalmazkodni tudjon a speciális követelményekhez. Mivel a felhasználói igények a mérési pontosság és a terepállóság tekintetében különbözők, többféle PDA-t ajánlunk.

Ezek közös jellemzője, hogy integrált egységet képeznek a területmérésre optimalizált DigiTerra Explorer szoftverrel. Ismerje meg csomagajánlatainkat!